ISBN: Ostalo
Godina izdanja: 1988
Jezik: Mađarski
Autor: Strani

Szerző:Botlik József.
Lektor:Kun Miklós,Pomogáts Béla.
Kiadó:Szerzői magánkiadás.
Kiadás helye:Budapest.
Kiadás éve:1988.
Kötés típusa:Ragasztott papírkötés.
Oldalszám:252 oldal.
Nyelv:Magyar.
Méret:20cm x 15cm.
ISBN:963-500-887-2.
Megjegyzés:Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Erdély... titokzatos, varázsos szó; történelmet, legendát, álmot és valóságot egyszerre idéz; magyarnak, románnak, szásznak - más-más árnyalásban. Erdélyben, a történelmi Erdélyben esett meg a gyönyörű csoda - hiteti az álom-, hogy három nép élt benne majd ezer esztendőn keresztül egymás mellett, s mindhárom nép megőrizte a maga kultúráját, és gazdagodott is egymás színeivel. Erdélyben mondták ki először Európában, már a 16. században a vallás- és gondolatszabadságot: minden nép kövesse azt a hitet, amelyet akar, csak az új hit követői ne bántalmazzák a régieket. Szépségesen szép föld - mondja a vágy -, amelyet egy nagy világsüllyedés esetén is meg kellene őrizni a maga egészében, `az istenek múzeuma számára, mint a föld és az emberiség történetét a maga kicsiségében is legteljesebben kifejező remekművét.` A szászoknak külön himnuszuk van az eltartó erdélyi földről, a románok örömmel vallják: hamarabb jelent meg román könyv Erdélyben, mint a vajdaságokban; a román felvilágosodásnak ez a föld adta az erdélyi iskolát, Erdélyben született Avram Iancu, Cosbuc, Rebreanu, Goga; a 20. századi román politikusok közül Maniu, Vaida-Voevod és Petru Groza; a magyarság történeti tudatában meg egyenesen a nemzeti fejedelemség korát idézi Erdély: Bocskait,Bethlent, Rákóczit; a magyar kultúra drága bölcsőhelyét, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, a Bolyaiak, Kemény Zsigmond, Arany János és Ady Endre szülőföldjét. Balladákat a tizenkét kőművesről, székely keserveseket, és kalotaszegi varrottasokat. Mindenekelőtt irodalmat, művészetet, álmokat, vágyakat, legendás embereket. A köznapok, a tények, a realitások haloványabban vannak jelen a tudatban: Erdély népeinek igaz történetét, mai köznapjait már kevesebben ismerik. Ha tudják is, milyen nyelven beszélnek a székelyek, arról már pontatlanabb a kép, hogy milyen Erdély mai néprajzi megoszlása, és hol húzódnak a történelmi Erdély határai... Erdély utolsó hetven esztendejéről a magyar szakirodalom is csak vázlatosan beszél; a nemrég megjelent háromkötetes Erdély története is csak egy rövidre fogott kitekintésben foglalja össze a `gazdaság, a társadalom, a kultúra, az etnikai helyzet fő fejlődési jellegzetességeit`.

Autor:Jozsef Botlik.
Recenzent:Mikloš Kun,Bela Pomogac.
Izdavač:Autorsko Privatno Izdanje,Budimpešta 1988.
Format:20cm x 15cm.
Broj Strana:252 strane,ilustrovana,mek povez.
ISBN: 963-500-887-2.

Transilvanija ... misteriozna, magična reč; evocira istoriju, legendu, san i stvarnost u isto vreme; na mađarski, rumunski, saksonski - u različitim nijansama. U Transilvaniji, u istorijskoj Transilvaniji, divno čudo – san je istinit – bilo je da su tri naroda hiljadu godina živela u njoj rame uz rame, a sva tri naroda su očuvala sopstvenu kulturu i obogatila jedni druge boje. Sloboda veroispovesti i misli prvi put je proglašena u Transilvaniji u Evropi još u 16. veku: neka svi narodi slede veru koju žele, samo sledbenici nove vere ne treba da zloupotrebljavaju staru. Prelepo lepa zemlja, kaže želja, koju treba sačuvati u celini, čak i pred velikim svetskim padom, „za Muzej bogova kao remek delo zemlje i čovečanstva, koje izražava istoriju zemlje i čovečanstva do maksimuma“. Saksonci imaju posebnu himnu o zemlji Transilvaniji, Rumuni rado priznaju: pre je u Transilvaniji izašla rumunska knjiga nego u vojvodstvima; ovu zemlju rumunskom prosvetiteljstvu dala je transilvanska škola Avram Janku, Kosbuk, Rebreanu, Goga, rođen u Transilvaniji; Maniu, Vaida-Voevoda i Petru Groza, rumunski političari 20. veka; u istorijskoj svesti Mađara Transilvanija direktno navodi starost nacionalne kneževine: Bočkait, Betlen, Rakoči; skupa kolevka mađarske kulture, rodno mesto Janoša Apacaja Čerea, Melema Kelemena, Boljajaca, Žigmonda Kemenija, Janoša Aranija i Endrea Adija. Balade o dvanaestorici zidara, seklerskim biterima i šivačicama iz Kalotašega. Pre svega, književnost, umetnost, snovi, želje, legendarni ljudi. Svakodnevni život, činjenice i stvarnost slabije su prisutni u umu: prava istorija naroda Transilvanije i njihov svakodnevni život manje su poznati. Čak i ako znaju jezik Seklera, slika je još netačnija o današnjoj etnografskoj rasprostranjenosti Transilvanije i o tome gde leže granice istorijske Transilvanije... Mađarska književnost samo skico govori o poslednjih sedamdeset godina Transilvanije; istorija nedavno objavljene trotomne Transilvanije takođe samo u kratkom pregledu sažima „glavne razvojne karakteristike privrede, društva, kulture i etničke situacije”.