Tematika: Ostalo
ISBN: Ostalo
Godina izdanja: 1900 - 1949.
Jezik: Mađarski
Kulturno dobro: Predmet koji prodajem nije kulturno dobro ili ovlašćena institucija odbija pravo preče kupovine
Autor: Strani

U dobrom stanju. Posveta na naslovnoj, skromno podvlačena grafitnom olovkom.

Dr. Gyulai Ferenc: A fényképezés kézikönyve – Fotoriport

181 ábrával, 9 színes rajzzal
Kiadás éve 1943
Oldalszám 254


Leírás
A mai rohanó világban, amikor az ember lehetőleg minden munkáját gépekkel akarja elvégeztetni és ehhez mindenféle technikai segédeszközt igénybe vesz, állíthatjuk, hogy a technika egyes ágai már művészetté válnak. Valamikor – alig száz éve – a legsebesebb közlekedési eszköz (az akkori viszonyok között), a vonat volt. Ma már az autót is lassúnak találjuk és a repülőgép, mint közlekedési eszköz, mindinkább előtérbe lép. Eddig a lapok, újságok, folyóiratok megelégedtek azzal, hogy az eseményeket rajzok, vagy festett képek alakjában mutassák be. Ugyanez áll a történelmi eseményekre is. Vegyük elő régi iskolai történelmi könyveinket, ott is a történeti eseményeket rajzokban látjuk megörökítve. A mai iskolai könyvek már a legújabb eseményeket fényképekben közlik, sőt az eseményeket mozifilmen is megörökítik. A moziban általánossá vált filmhíradók nem mások, mint moziriportok – vagy vetített újság. A fényképezés a társadalom minden rétegében népszerű, de még a művészet, a tudomány sem nélkülözheti. Ha nem is önálló alkotó művészetté, de szükséges segédeszközzé vált. A fényképezés bevonult az iskolába, sőt még tovább is ment: a keskeny film segítségét veszik igénybe a természetrajz, fizika, történelem stb. tanításánál. A szemléltető, vizuális oktatás mélyebb nyomot hagy a tanuló lelkében, mint a régi, hallomás utáni (auditív) rendszer. Még nem váltotta fel ugyan egészen a vizuális oktatás a hallomás utáni rendszert, de már nagyon fontos szerepet játszik. Ahogy a fényképezés a tudomány minden ágában teret nyert, éppúgy a sajtóban, a napilapok és folyóiratok terén óriási területet hódított meg, sőt ezen a területen érte el a legnagyobb jelentőségét.

A mai fényképezés alapjait 1839 augusztus 19-én hozta Daguerre nyilvánosságra és büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban már 1847-ben riport céljaira is felhasználták.

A „Magyar Föld és Népe” című folyóiratban 1847 január 18-án jelent meg az első fotoriport „Sobri Jóska és családja” címen. A képes riportot Vahot Imre készítette.

TARTALOM:

Fénytani rész
Az eseményfényképezés célja és jelentősége 6
A fényképezőgép alkotórészei 8
A nyíláskamra 10
A fénytörés 12
A fény 17
Az egyszerű lencsék hibái 18
Színi eltérés 18
Központi eltérés 19
Az üstökös elhajlás 19
Pontnélküliség 20
Képmező elhajlás 20
A tükrözés 21
Elrajzolás 22
A gyújtótávolság 22
A fényerő 23
A mélységélesség 27
A képmező 28
Az objektív 31
Központosítás és fényrekesz 33
Az objektív foglalási módjai 37
Milyen legyen az objektívünk 38
Objektívcsoportok 39
A nyílásobjektív 39
Egyszerű objektívek 41
A kettős objektív 43
Nem achromatikus kettős objektív 43
Achromatikus kettős objektív 43
Félachromat 45
Az aplanátok 46
Anasztigmát 47
Objektívsorozat 52
Nagylátószögű objektív 53
Tele objektív 54
Az objektívek karbantartása 56
Fényképezőgépektől a felvételig
A fényképezés 60
A dobozos gépek 60
A lenyíló, kihuzatos gépek 61
A tükörreflexgépek 62
A tereo gépek 64
Kiképalakú gépek 64
A távmérő nélküli gépek 65
A távmérős gépek 66
A kereső 68
A távolságmérők 73
A zárószerkezet 75
Fényképészeti segédeszközök 77
A megvilágítási idő meghatározása 79
A megvilágításmérők 83
A színszűrő 90
Polarizációs szűrő 100
A fényképek távlata 104
A beállítás 114
A felvétel 116
A fényképezés 122
Helyszíni, vagy műszaki felvételek 123
A tájfelvételek 124
Események fényképezése 125
A sportfelvételek 130
Csendélet vagy hangulat felvételek 137
Állatfelvételek 137
Műfényfelvételek 138
Visszaverő felületek és derítők 141
Felvételek műfény mellett 143
Villanófénynél való fényképezés 146
A felvételtől a másolatig
A sötétkamrák felszerelése 158
A fényképészeti negatívanyagok 160
Közönséges 162
Orthochromatikus 163
Panchromatikus 163
Orthopanchromatikus 163
Infravörös 163
A negatívok fényérzékenységének mérése 164
A fényudvar 165
A negatív fényérzékenységének mérése 167
Az előhívás 168
Az előhívás munkamenete 175
Színérzéketlenítés 179
A rögzítés 183
A mosás 184
A szárítás 185
A gyengítés 187
Az erősítés 189
Az érzékenyréteg levonása az üvegről 192
Írás a negatívra 193
A másolattól a nagyításig
Fényérzékeny papírok 196
A másolás 200
Az előhívás 202
A fényképek színezése 205
A képek szárítása 206
Másolás nedves negatívról 208
A nagyítás 208
A nagyítógép alkotórészei 209
A nagyítás munkamenete 210
Össze vagy szétszaladó vonalak javítása 213
A ferdesíkú fényképezés 217
A retus 218
Függelék
A színesfényképezés 222
Fontosabb fotovegyszerek ismertetése 229
Az előhívó anyagok felismerése 137
A fényképezésnél előforduló hibák 137
Sebességi táblázat 251