ISBN: Ostalo
Godina izdanja: 1900 - 1949.
Tematika: Istorija
Kulturno dobro: Predmet koji prodajem nije kulturno dobro ili ovlašćena institucija odbija pravo preče kupovine
Jezik: Srpski
Autor: Strani

Szerző
Muhi János
Kiadás éve és helye
1944
Zombor
Kiadó
Kalangya
Oldalszám
271 oldal
Műfaj
Tanulmány

Tvrdi povez, mislim da je ponovo uvezano

Mária Terézia 1749-ben Zombort szabad királyi várossá nyilvánította. A privilégiumért 150 ezer aranyforintot fizetettek a kincstárnak. A határőrvárosból szabad királyi város lett, s elkezdett fejlődni az ipar és a kereskedelem is. Ám a város még messze volt a „városiasodástól”. Klobusiczky Ferencz kalocsai érsek, főispán 1758-ban nem éppen hízelgő véleményt mondott a városról annak kapcsán, hogy Zombor szorgalmazni kezdte, hogy megyeszékhely lehessen. „Köztudomású, hogy közelebb áll az elpusztuláshoz, mint a fölvirágzáshoz... Már most hogyan lakhatnék ott hosszabb időn át a főispán? Hogyan a törvényhatósági tagok és a birtokos osztály? Ha a vármegyei tisztviselőknek csekély fizetésükből ott kell élni, a hol se fa, se víz nincs, ki lesz az a jó bolond, aki saját kárával megyei szolgálatba fog lépni? Szóval: semmit se vonok le a városból, ha azt állítom, hogy benne a »királyi város« néven kívűl semmi sem királyi, s nemcsak a vidék városainak, de még minden középszerű kis helységnek is utána teszem.” – olvasható Muhi János Zombor története című monográfiájában.

L. 1. POL. 7.