Godina izdanja: Ostalo
ISBN: Ostalo
Oblast: Fotografija
Jezik: Magyar Angol Német
Autor: Strani

Kispest képekben
PICTURESQUE KISPEST/KISPEST IN BILDERN

SZERZŐ
Siklós Zsuzsa
FOTÓZTA
Koleszár Adél

`Siklós Zsuzsa: Kispest képekben` összes példány
Kiadó: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve: 2011
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 112 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar Angol Német
Méret: 33 cm x 29 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes fotókkal gazdagon illusztrálva.

ELŐSZÓ
Kispestet az első okiratokban (1869) Colonie Klein Pest néven jegyezték. A Pest központjától 9-10 km távolságra fekvő terület 1871-ben ideiglenes kisközség, majd 1873-tól község lett. 1874-ben nagyközséggé vált. 1872-ben megindult a társaskocsijárat a pesti lóvasút végállomásáig, ezzel elérhetővé váltak Pest és Kőbánya munkahelyei.
1895-ben jelent meg az első helyi újság, 1896-tól pedig telefonálni is lehetett már a községből. A Templom téren 1897-ben felépült az első emeletes ház, melyet az Üllői út mentén hamarosan több is követett. A vasúti közlekedés (1885), majd a villamos (1900) megindulásával egyre vonzóbbá vált Kispest. 1900-ra már 2160 lakóház állt itt, és 15 756 volt a lélekszám. 1908-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére állami munkáslakótelep építése kezdődött meg, tovább növelve a lélekszámot, a beépítettséget, és erősítve a fejlődést, A Wekerle-telep azóta is Kispest egyik ékköve. Egységes arculata, széles sugárútjai, kertvárosi jellege, kellemes lakókörnyezetet biztosított és biztosít máig is az itt élőknek.
A XX. század első felében Kispest egyre több jelentős ipari és kereskedelmi kis- és nagyvállalkozásnak is otthont adott.
1922-ben városi rangot szerzett a település. Az első világháború okozta pusztítás és a gazdasági világválság átmenetileg megakasztotta a fejlődést. A gazdasági gondok mellé szociális problémák is társultak. Csak 1931 -tői indult újra a gáz- és a vízvezeték építése, az úthálózat fejlesztése. 1936-tól fokozatosan fellendült a termelés, és konszolidálódott a gazdasági élet. A második világháború okozta károkat még az önálló város enyhítette, ám 1950. január 1-jétől Kispest Budapest XIX. kerületévé vált.
1950 után Kispest fejlődése kétarcú: egyrészt tovább működtek, sőt szaporodtak az ipari termelést végző üzemek, másrészt Budapest részeként előváros, peremváros maradt. Az 1970-es években Dél-Pest regionális központjává kívánták fejleszteni ezért szanálás kezdődött, s az Üllői üt mellett összesen 125 hektárnyi területen lakótelepek épültek. Kispest központi jellege az észak-déli metróvonal (hármas metró) átadásával valósult meg. Vissza
P.P.