ISBN: Ostalo
Godina izdanja: 2024
Autor: Domaći
Tip: Dvojezični
Vrsta: Frazeološki
Jezik: Srpski i Mađarski

Polovan rečnik, izuzetno očuvan, kao nov.

Izdavač: Forum - Novi Sad,
2024. god.
Tvrd povez, 24,5 cm.
836 str.

Magyar-szerb frazeológiai szótár/Mađarsko-srpski frazeološki rečnik

Frazeologija predstavlja deo leksikona svakog jezika koji se najteže usvaja, s obzirom na to da frazemi nisu tek puki zbir značenja njihovih delova, da nemaju doslovnu semantiku, več su to jedinice s kontekstualnim značenjem, često zasnovanim na neprozirnim i/ili uskolokalnim konotacijama. [...] Kako zbog novonastale vanjezičke stvarnosti, ali i kao prirodna tekovina suživota dva naroda, nametnula se potreba da se nadomesti postojeća leksikografska praznina, tj. kreira odgovarajući frazeološki rečnik ova dva jezika, jer, osim skromnih pokušaja, obimnijeg i značajnijeg izdavačkog poduhvata u ovoj oblasti do sada nije bilo. [...] Rečničku gradu čine frazeološke jedinice iz savremenog govornog i pisanog jezika, ali nisu izostavljeni ni žargonski izrazi, pomalo grube, vulgarne strukture, zatim tu se nalaze i internacionalizmi, kao što su biblijske fraze, ili one koje vode poreklo iz antičkih mitologija, odnosno iz poznatih književnih dela, ili pak vuku korene od istorijskih anegdota, pa tako čine deo jedinstvene evropske baštine. [...]`
(Fragmenti iz Predgovora)

A frazeologizmusok egy nyelv legnehezebben elsajátítható részeit képezik, mivel nem szó szerinti jelentést hordoznak, hanem átvitt vagy kontextuális, gyakran már nem áttetsző jelentésen alapuló egységekről van szó. [...] Az együtt-, illetve egymás mellett élés természetes következményeként, a több évszázados igény kielégítése érdekében szükségesnek éreztük egy nagyobb terjedelmű kétnyelvű frazeológiai szótár megírását, tekintettel arra, hogy ilyen még ez idáig magyar-szerb viszonylatban nem jelent meg, illetve csak szerényebb kezdeményezések történtek e téren. [...] A forrásokra alapozva tehát elsősorban a mai beszélt és írott nyelvben gyakran előforduló állandósult szókapcsolatok találhatóak meg a szótárban, de nem idegenkedtünk a szlengre jellemző szószerkezetektől és a diáknyelvi formáktól, ezért nem hagyhattuk ki az enyhén durvának, vulgárisnak minősíthető kifejezéseket sem, amelyekre igyekeztünk hasonlóakat találni a célnyelvben. Ugyanakkor a bibliai forrásokból, az ókori mitológiákból, az irodalmi művekből és ismert történelmi anekdotákból származó szállóigeszerű idézeteket is számításba vettük, amelyek többnyire az egyetemes európai kultúra részét képezik. [...]`
(Részletek az Előszóból)